A zsidókat a náciknak felkínáló berlini zsidó nőt, Stella Goldschlagot az utókor próbálja valahogy érthetővé tenni úgy, hogy közben ne mentse őt fel a bűnei alól. A története most egy regényt inspirált, de született már az életéből musical és film is. Pedig ha volt valami, amire Stella Goldschlag nem vágyott, az az, hogy a történetét a szórakoztatóipar hasznosítsa.
A norvég tömeggyilkos, Anders Behring Breivik 77 halálos áldozatot követelő merényletei - az oslói robbantás és az Utoya szigeti lövöldözés - rádöbbentették a világot arra, hogy az idealizált norvég jóléti államban a felszín alatt komoly társadalmi problémák húzódnak. Ez persze az idehaza is népszerű skandináv krimik olvasói számára nem annyira meglepő: az északról érkező bűnügyi történetek már évtizedekkel korábban feltárták a kíméletlen valóságot.
Teljesen ártatlan Kocsis Zoltán abban, amiért a legkíméletlenebb támadások érik némely balliberális szerzőtől, például a múlt heti Magyar Narancsban Bán Zoltán Andrástól. Tökéletesen igaza van ugyanis abban, hogy az a normális szellemi közélet, ahol teljesen természetesen vállalhatja az ember a legkülönfélébb közösségi kötődéseit. Igen, a származási kötődéseit is.